Freedom - 15.rész
Sziasztok! Nagyon nagyon nagyon sajnálom hogy megint így eltűntem de a suliba nagy hajtás volt és a jogsit is el kezdtem így rengeteg időmet elvette. De tombol a nyár és jönnek az ötletek szóval el is készültem egy új résszel. Remélem tetszeni fog és nagyon várom a visszajelzéseket. Puszillak titeket és pihenjetek sokat :*
Angel.
15.rész
Mikor Adam elment egyszerűen összetörtem. Hatalmas fájdalmat okozott de még mindig szeretem. Csak sírtam és Matt hiába próbált nyugtatni, nem segített. Inkább lefeküdtem és megpróbáltam elaludni, szerencsére sikerült.
- Lea, Lea ébredj. Itt vannak Adam szülei. - simogatta az arcom Matt.
- Megyek egy pillanat csak rendbe szedem magam. - mondtam és óvatosan felültem. Kicsit fájt a fejem és szédültem is bár szerintem ez attól volt hogy még nem ettem semmit. Matt kiment én pedig megmostam az arcom és elfedtem a szemem alatti sötét karikákat.
- Drágám! - ölelt magához Anna mikor meglátott. - Hogy érzed magad? - tolt el magától és jobban szemügyre vett - Nagyon sovány vagy. - rázta meg a fejét.
- Itt volt Adam. - kerültem ki a válaszadást. - Próbált bocsánatot kérni és visszakönyörögni magát de ez nem így megy. Kérlek ne haragudjatok, hogy nem bocsátottam meg neki, de teljesen összetört. - ültem le a kanapéra
- Drágám. Te ne haragudj, hogy ilyen fiút neveltünk. Nem tudom, hogy tehetett ilyet. Kérlek szedd össze magad és gondolj a babára! - ült le mellém Tom és megfogta a kezem.
- Köszönöm hogy mellettem vagytok! - néztem rájuk.
- Kész a vacsora. - szólt ki Matt a konyhából. Az étkezőbe mentünk ahol már Matt megterített. Nagyon jó volt beszélgetni kicsit mert így sikerült elterelnem a gondolataimat Adamről.
- Köszönjük a vacsorát Matt, nagyon finom volt de nekünk indulnunk kell. - állt fel Anna az asztaltól.
- Köszönöm hogy eljöttetek. - álltam fel én is és szorosan megöleltem
- Vigyázz magadra és a picire! - ölet meg Tom is - Hívj ha Londonban jársz és meglátogatnál minket. - mosolygott és még egyszer megölelt.
- Vigyázzatok az úton és ha hazaértetek mindenképp írjatok egy SMS-t. - mondtam miközben kikísértem őket az ajtón. Még integettek majd beültek az autóba és elhajtottak.
- Jól vagy? - kérdezte Matt miközben leszedtük az asztalról a tányérokat.
- Persze. - mosolyogtam rá. - Csak kimerültem. Segítsek elmosogatni? - kérdeztem miközben rápillantottam.
- Dehogy. Menj, zuhanyozz le és aludj. Pihenned kell. - mosolygott rám.
- Köszönöm Matt. - öleltem meg - Nagyon szeretlek ugye tudod? Soha nem tudom megköszönni azt amit értem tettél. - néztem fel rá.
- Én is szeretlek és tudod nagyon jól, hogy szívesen tettem. - mosolygott majd adott egy puszit az arcomra. A fürdőbe mentem és megengedtem a kádat vízzel és vettem egy forró fürdőt. Miután kezdett ki hűlni a víz kiszálltam és magamra vettem hálóingem majd a szobámba mentem.
- Hát te? - kérdeztem mikor megláttam Mattet szétterülve az ágyon.
- Csak jó éjszakát akartam kívánni, mint régen. - mosolygott miközben feltápászkodott.
- Régen mindig velem aludtál. - mosolyogtam rá miközben bebújtam a takaró alá.
- Jó rég volt már. - mosolygott majd mint régen megigazította a takarómat és adott a homlokomra egy puszit. Lekapcsolta a lámpát és résnyire nyitva hagyta az ajtót. Pár pillanat múlva már mély álomba szenderültem és majd csak késő reggel a nap sugarai ébresztetek fel. Sokkal jobban éreztem magam és már farkas éhes voltam. Magamra vettem köntösömet és megsimítottam növekvő pocakom majd a konyhába vettem az irányt.
- Mik ezek a jó illatok? - szagoltam bele a levegőbe.Gofri. Nyamii.
- Meglepi mert tudom hogy imádod. - tette le elém a tényért.
- Úristen! Honnan szereztél februárban epret? - néztem majd gyorsan meg is kóstoltam a gyümölcsöket.
- Titok. - vigyorgott - Most viszont nekem el kell mennem egy pár órára. Nemsokára jövök. Nem baj ha itt hagylak? - nézett rám
- Dehogy, menny nyugodtan. - mosolyogtam rá és megpusziltam - Köszönöm a reggelit.
- Akkor majd jövök. Hívj ha van valami. - mondta és már el is tűnt. Miután megreggeliztem és felöltöztem bekapcsoltam a rádiót és úgy döntöttem kicsit össze takarítottam és arra jutottam hogy holnap bemegyek Londonba és elhozom a maradék cuccaim. Szeretnék beiratkozni terhestornára és a kávézóban pedig valószínűleg fel kell mondanom.
Elgondolkodva ültem a TV előtt mikor csengettek. Feltápászkodtam a kanapéról és az ajtóhoz döcögtem. Még csak az 5. hónapban vagyok de néha többnek érzem.
- Na csá M...- hallgatott el mikor meglátott egy túl jól kinéző 30as évei elején járó fiatalos srác.
- Hello. - köszöntem - Segíthetek valamiben? - pillantottam rá.
- Igazából én Mattet keresem..-vakarta meg a tarkóját - a legjobb barátja vagyok és soha nem említette hogy van egy várandós barátnője.
- Ez tévedés. Én vagyok a legjobb barátja és csak átmenetileg lakom nála. Reggel el kellett mennie valahová de azt mondta nem sokára jön. Ha gondolod megvárhatod bent is. - tártam szélesebbre az ajtót a srác pedig mosolyogva besétált és bezárta maga mögött.
- Sajnálom hogy még nem mutatkoztam be. Tom vagyok. - nyújtotta felém a kezét.
- Én pedig Lea. - fogtam vele kezet - Kérsz valamit inni vagy enni? - sétáltam a konyhába
- Nem köszönöm. - mosolygott és jött utánam.
- Ha nem haragszol én eszem mert farkas éhes vagyok. - nyitottam ki a hűtőt és keresgetni kezdtem benne.
- Hányadik hónapban vagy? - kérdezte miközben levette magáról kabátját és leült a bárszékre.
- 5. - pillantottam rá majd újra a hűtőbe bújtam és végre megtaláltam a nutellát valamint a gyümölcsöket.
- Ha nem túl indiszkrét hogy hogy ideköltöztél? - kérdezte miközben mellém sétált és segített felaprítani a gyümölcsöket.
- A barátom megcsalt. - szólaltam meg egy kisebb hatásszünet után.
- Idióta..mármint gyönyörű vagy és terhes. Nem látott a saját szemétől. - mosolygott rám.
- Aranyos vagy de inkább ne beszéljünk erről. Mellesleg honnan ismered Mattet?-
- Egyetemi évek. Sokszor kihúzott a pácból azóta a legjobb barátom. - vett le egy tányért a szekrényből.
- Köszönöm - raktam bele a gyümölcsöket és én is leültem a bárszékre.
- Na és ti mióta vagytok barátok? -
- Gimi óta. Nagyon sokat segített mikor meghaltak a szüleim.
- Oh sajnálom. - pillantott rám majd nyílt az ajtó és Matt lépett be rajta.
- Ne haragudj Tom hogy késtem kicsit kiment a fejemből. - jött oda zavartan - Minden rendben volt? - adott egy puszit a homlokomra miközben levette a kabátját.
- Akkor én megyek. Nem zavarlak titeket. A hűtőben van sör. Ja és Matt mi később beszélünk. - vettem a kezembe a nutellát és a gyümölcsöket majd a szobámba mentem majd elindítottam egy filmet a gépen. Már majdnem elaludtam mikor a telefonom eszeveszett csörgésbe kezdett. Adam volt így figyelmen kívül hagytam és próbáltam aludni de Adam továbbra is kitartóan próbálkozott. Ha meghallottam volna a hangját biztos elsírom magam így kikapcsoltam a telefont és elaludtam.
Reggel korán ébredtem így egy gyors zuhany után felöltöztem és összeszedtem pár dolgot amire útközben szükségem lehet majd kimentem a szobából. Matt és Tom a kanapén aludtak a TV pedig valami sport csatornán ment. Az asztal tele üres sörös üvegekkel ők pedig bűzlöttek a piától. Persze nem bírtam elmenni úgy hogy nem csináljak egy kis rendet. Kikapcsoltam a TV-t az üvegeket pedig a konyhába vittem. Előszedtem még pár fájdalomcsillapítót ha szükségük lenne rá, majd fogtam Matt kulcsait és leléptem egy cetlit hagyva magam után.
A reggeli forgalom ellenére egy óra alatt beértem Londonba és egyből a kávézóba mentem. Ott elmondtam mi a helyzet és miután elintéztük a papírokat elmentem egy helyre ahol a kismamákkal foglalkoznak hetente egyszer és beiratkoztam. Amikor itt végeztem beültem az autóba és felhívtam Alexet.
- Lea! Szia! Hogy vagy? Merre vagy? - szólt bele egyből.
- Szia! Itt vagyok Londonban. El akarom hozni a maradék cuccaimat Adamtól. Otthon vagy? - kérdeztem
- Igen itthon de most még ő is itthon van. Kb egy óra múlva fog csak elmenni. - mondta halkabban.
- Az is jó, addig elmegyek vásárolni.
- Rendben, akkor majd hívlak. Vigyázz magadra! - nyomta ki és pedig bekötöttem magam és elindultam az egyik bevásárló központ felé. Vennem kéne pár ruhát mivel kezdem kinőni ezeket és talán lassan a picinek is néznem kéne pár dolgot.
Már majdnem két órája vásároltam mikor Alex felhívott
- Ne haragudj hogy csak most hívlak csak még elintéztem pár dolgot. Adam már nincs itthon szóval jöhetsz nyugodtan.
- Rendben akkor egy óra és ott vagyok. - tettem le majd levettem egy másik felsőt és elmentem felpróbálni. Pont jó volt és nagyon tetszett így úgy döntöttem megveszem így a pénztárhoz menetem és kifizettem. Még nézelődtem kicsit majd elindultam Adamhez.
- Szia Lea! - ölelt meg Alex mikor beléptem az ajtón. Rossz volt újra itt lenni. Ahogy körbenéztem kissé lefagytam és csak áramlottak az agyamba az emlékek. Kicsit behunytam a szemem és vettem pár mély levegőt. - Minden rendben van? - tolt el magától
- Persze - néztem rá - Csak az emlékek- mondtam és próbáltam elnyomni az előtörő könnyeimet.
- Ben is nemsokára itthon lesz és azt üzeni reméli megvárod. - mosolygott - Hogy vagy amúgy? - kérdezte miközben a hasara pillantott.
- Jól vagyunk. - mosolyogtam rá és megsimogattam a növekvő pocakom - De azt hiszem ideje elkezdenem összepakolni, nem akarok összefutni Adammel. - mondtam miközben levettem a kabátomat és felakasztottam a fogasra.
- Találtam pár dobozt ha szükséged lenne rá. -
-Köszönöm! - mosolyogtam rá és a háló felé mentem. A gombóc még mindig a torkom mardosta és csak percek kérdése volt hogy mikor sírom el magam. Mikor beléptem a szoba ajtaján ez be is következett. Csak folytak végig a könnycseppek az arcomon és újabb és újabb emlékek futottak át az agyamon. Leültem az ágyra és percekig csak zokogtam majd miután összeszedtem magam a dobozokba kezdtem pakolni.
- Itt volt Adam. - kerültem ki a válaszadást. - Próbált bocsánatot kérni és visszakönyörögni magát de ez nem így megy. Kérlek ne haragudjatok, hogy nem bocsátottam meg neki, de teljesen összetört. - ültem le a kanapéra
- Drágám. Te ne haragudj, hogy ilyen fiút neveltünk. Nem tudom, hogy tehetett ilyet. Kérlek szedd össze magad és gondolj a babára! - ült le mellém Tom és megfogta a kezem.
- Köszönöm hogy mellettem vagytok! - néztem rájuk.
- Kész a vacsora. - szólt ki Matt a konyhából. Az étkezőbe mentünk ahol már Matt megterített. Nagyon jó volt beszélgetni kicsit mert így sikerült elterelnem a gondolataimat Adamről.
- Köszönjük a vacsorát Matt, nagyon finom volt de nekünk indulnunk kell. - állt fel Anna az asztaltól.
- Köszönöm hogy eljöttetek. - álltam fel én is és szorosan megöleltem
- Vigyázz magadra és a picire! - ölet meg Tom is - Hívj ha Londonban jársz és meglátogatnál minket. - mosolygott és még egyszer megölelt.
- Vigyázzatok az úton és ha hazaértetek mindenképp írjatok egy SMS-t. - mondtam miközben kikísértem őket az ajtón. Még integettek majd beültek az autóba és elhajtottak.
- Jól vagy? - kérdezte Matt miközben leszedtük az asztalról a tányérokat.
- Persze. - mosolyogtam rá. - Csak kimerültem. Segítsek elmosogatni? - kérdeztem miközben rápillantottam.
- Dehogy. Menj, zuhanyozz le és aludj. Pihenned kell. - mosolygott rám.
- Köszönöm Matt. - öleltem meg - Nagyon szeretlek ugye tudod? Soha nem tudom megköszönni azt amit értem tettél. - néztem fel rá.
- Én is szeretlek és tudod nagyon jól, hogy szívesen tettem. - mosolygott majd adott egy puszit az arcomra. A fürdőbe mentem és megengedtem a kádat vízzel és vettem egy forró fürdőt. Miután kezdett ki hűlni a víz kiszálltam és magamra vettem hálóingem majd a szobámba mentem.
- Hát te? - kérdeztem mikor megláttam Mattet szétterülve az ágyon.
- Csak jó éjszakát akartam kívánni, mint régen. - mosolygott miközben feltápászkodott.
- Régen mindig velem aludtál. - mosolyogtam rá miközben bebújtam a takaró alá.
- Jó rég volt már. - mosolygott majd mint régen megigazította a takarómat és adott a homlokomra egy puszit. Lekapcsolta a lámpát és résnyire nyitva hagyta az ajtót. Pár pillanat múlva már mély álomba szenderültem és majd csak késő reggel a nap sugarai ébresztetek fel. Sokkal jobban éreztem magam és már farkas éhes voltam. Magamra vettem köntösömet és megsimítottam növekvő pocakom majd a konyhába vettem az irányt.
- Mik ezek a jó illatok? - szagoltam bele a levegőbe.Gofri. Nyamii.
- Meglepi mert tudom hogy imádod. - tette le elém a tényért.
- Titok. - vigyorgott - Most viszont nekem el kell mennem egy pár órára. Nemsokára jövök. Nem baj ha itt hagylak? - nézett rám
- Dehogy, menny nyugodtan. - mosolyogtam rá és megpusziltam - Köszönöm a reggelit.
- Akkor majd jövök. Hívj ha van valami. - mondta és már el is tűnt. Miután megreggeliztem és felöltöztem bekapcsoltam a rádiót és úgy döntöttem kicsit össze takarítottam és arra jutottam hogy holnap bemegyek Londonba és elhozom a maradék cuccaim. Szeretnék beiratkozni terhestornára és a kávézóban pedig valószínűleg fel kell mondanom.
Elgondolkodva ültem a TV előtt mikor csengettek. Feltápászkodtam a kanapéról és az ajtóhoz döcögtem. Még csak az 5. hónapban vagyok de néha többnek érzem.
- Na csá M...- hallgatott el mikor meglátott egy túl jól kinéző 30as évei elején járó fiatalos srác.
- Hello. - köszöntem - Segíthetek valamiben? - pillantottam rá.
- Igazából én Mattet keresem..-vakarta meg a tarkóját - a legjobb barátja vagyok és soha nem említette hogy van egy várandós barátnője.
- Ez tévedés. Én vagyok a legjobb barátja és csak átmenetileg lakom nála. Reggel el kellett mennie valahová de azt mondta nem sokára jön. Ha gondolod megvárhatod bent is. - tártam szélesebbre az ajtót a srác pedig mosolyogva besétált és bezárta maga mögött.
- Sajnálom hogy még nem mutatkoztam be. Tom vagyok. - nyújtotta felém a kezét.
- Én pedig Lea. - fogtam vele kezet - Kérsz valamit inni vagy enni? - sétáltam a konyhába
- Nem köszönöm. - mosolygott és jött utánam.
- Ha nem haragszol én eszem mert farkas éhes vagyok. - nyitottam ki a hűtőt és keresgetni kezdtem benne.
- Hányadik hónapban vagy? - kérdezte miközben levette magáról kabátját és leült a bárszékre.
- 5. - pillantottam rá majd újra a hűtőbe bújtam és végre megtaláltam a nutellát valamint a gyümölcsöket.
- Ha nem túl indiszkrét hogy hogy ideköltöztél? - kérdezte miközben mellém sétált és segített felaprítani a gyümölcsöket.
- A barátom megcsalt. - szólaltam meg egy kisebb hatásszünet után.
- Idióta..mármint gyönyörű vagy és terhes. Nem látott a saját szemétől. - mosolygott rám.
- Aranyos vagy de inkább ne beszéljünk erről. Mellesleg honnan ismered Mattet?-
- Egyetemi évek. Sokszor kihúzott a pácból azóta a legjobb barátom. - vett le egy tányért a szekrényből.
- Köszönöm - raktam bele a gyümölcsöket és én is leültem a bárszékre.
- Na és ti mióta vagytok barátok? -
- Gimi óta. Nagyon sokat segített mikor meghaltak a szüleim.
- Oh sajnálom. - pillantott rám majd nyílt az ajtó és Matt lépett be rajta.
- Ne haragudj Tom hogy késtem kicsit kiment a fejemből. - jött oda zavartan - Minden rendben volt? - adott egy puszit a homlokomra miközben levette a kabátját.
- Akkor én megyek. Nem zavarlak titeket. A hűtőben van sör. Ja és Matt mi később beszélünk. - vettem a kezembe a nutellát és a gyümölcsöket majd a szobámba mentem majd elindítottam egy filmet a gépen. Már majdnem elaludtam mikor a telefonom eszeveszett csörgésbe kezdett. Adam volt így figyelmen kívül hagytam és próbáltam aludni de Adam továbbra is kitartóan próbálkozott. Ha meghallottam volna a hangját biztos elsírom magam így kikapcsoltam a telefont és elaludtam.
Reggel korán ébredtem így egy gyors zuhany után felöltöztem és összeszedtem pár dolgot amire útközben szükségem lehet majd kimentem a szobából. Matt és Tom a kanapén aludtak a TV pedig valami sport csatornán ment. Az asztal tele üres sörös üvegekkel ők pedig bűzlöttek a piától. Persze nem bírtam elmenni úgy hogy nem csináljak egy kis rendet. Kikapcsoltam a TV-t az üvegeket pedig a konyhába vittem. Előszedtem még pár fájdalomcsillapítót ha szükségük lenne rá, majd fogtam Matt kulcsait és leléptem egy cetlit hagyva magam után.
A reggeli forgalom ellenére egy óra alatt beértem Londonba és egyből a kávézóba mentem. Ott elmondtam mi a helyzet és miután elintéztük a papírokat elmentem egy helyre ahol a kismamákkal foglalkoznak hetente egyszer és beiratkoztam. Amikor itt végeztem beültem az autóba és felhívtam Alexet.
- Lea! Szia! Hogy vagy? Merre vagy? - szólt bele egyből.
- Szia! Itt vagyok Londonban. El akarom hozni a maradék cuccaimat Adamtól. Otthon vagy? - kérdeztem
- Igen itthon de most még ő is itthon van. Kb egy óra múlva fog csak elmenni. - mondta halkabban.
- Az is jó, addig elmegyek vásárolni.
- Rendben, akkor majd hívlak. Vigyázz magadra! - nyomta ki és pedig bekötöttem magam és elindultam az egyik bevásárló központ felé. Vennem kéne pár ruhát mivel kezdem kinőni ezeket és talán lassan a picinek is néznem kéne pár dolgot.
Már majdnem két órája vásároltam mikor Alex felhívott
- Ne haragudj hogy csak most hívlak csak még elintéztem pár dolgot. Adam már nincs itthon szóval jöhetsz nyugodtan.
- Rendben akkor egy óra és ott vagyok. - tettem le majd levettem egy másik felsőt és elmentem felpróbálni. Pont jó volt és nagyon tetszett így úgy döntöttem megveszem így a pénztárhoz menetem és kifizettem. Még nézelődtem kicsit majd elindultam Adamhez.
- Szia Lea! - ölelt meg Alex mikor beléptem az ajtón. Rossz volt újra itt lenni. Ahogy körbenéztem kissé lefagytam és csak áramlottak az agyamba az emlékek. Kicsit behunytam a szemem és vettem pár mély levegőt. - Minden rendben van? - tolt el magától
- Persze - néztem rá - Csak az emlékek- mondtam és próbáltam elnyomni az előtörő könnyeimet.
- Ben is nemsokára itthon lesz és azt üzeni reméli megvárod. - mosolygott - Hogy vagy amúgy? - kérdezte miközben a hasara pillantott.
- Jól vagyunk. - mosolyogtam rá és megsimogattam a növekvő pocakom - De azt hiszem ideje elkezdenem összepakolni, nem akarok összefutni Adammel. - mondtam miközben levettem a kabátomat és felakasztottam a fogasra.
- Találtam pár dobozt ha szükséged lenne rá. -
-Köszönöm! - mosolyogtam rá és a háló felé mentem. A gombóc még mindig a torkom mardosta és csak percek kérdése volt hogy mikor sírom el magam. Mikor beléptem a szoba ajtaján ez be is következett. Csak folytak végig a könnycseppek az arcomon és újabb és újabb emlékek futottak át az agyamon. Leültem az ágyra és percekig csak zokogtam majd miután összeszedtem magam a dobozokba kezdtem pakolni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése