Freedom- 12.rész
Sziasztok, itt az új részt. Nem húzom tovább a szót, jó olvasást és remélem tetszeni fog. :)
Puszii:* Angel.
U.I.: A Linkin Park a kedven együttesem és szerintem csodálatosak. Egyszerűen minden számuk tökéletes és elvarázsol mennyi odaadást fektetnek a zenéjükbe. Csodálatosan dolgoznak együtt és Chester csodálatos hangja mindig elvarázsol. Hallgassátok. :))
Puszii:* Angel.
U.I.: A Linkin Park a kedven együttesem és szerintem csodálatosak. Egyszerűen minden számuk tökéletes és elvarázsol mennyi odaadást fektetnek a zenéjükbe. Csodálatosan dolgoznak együtt és Chester csodálatos hangja mindig elvarázsol. Hallgassátok. :))
12.rész
Egy mély levegő után kibontottam a tesztet és rápisiltem majd felöltöztem és visszamentem a rendelőbe. Igazából nem tudom mitől is tartok jobban attól hogy pozitív lesz vagy attól ha negatív.
- Rendben kedvesem, üljön le arra a székre még kell egy kis idő. Addig elmondom hogy a vérvétel eredménye holnap kész lesz szóval vissza jöhet érte. És gratulálok Ön kisbabát vár! - mosolygott kedvesen. Nekem elakadt a lélegzetem és csak ültem ott ledermedve. Nem értettem hogyan hisz azt mondták hogy talán sosem lehet.
- Doktor úr! - néztem rá - Tudja nekem volt egy balesetem úgy 10 évvel ezelőtt és megsérült a méhem, akkor azt mondták sosem lehet gyerekem.
- 10 év az hosszú idő és mivel nagyon fiatal volt így a szervezete regenerálódhatott de persze megvan a veszélye annak is hogy méhen kívüli terhesség vagy talán komplikációk lépnek fel terhesség alatt. Adok önnek egy beutalót a klinikára ott majd alaposan megvizsgálják. Ne aggódjon, minden rendben lesz. - mosolygott rám majd a kezembe adta a beutalót.
- Köszönöm, viszlát! - köszöntem el majd az autóhoz siettem. Alig hittem el. Boldog voltam mert végre én is adhatok valamit amiért ennyi mindent tettek értem és hogy én is átélhetem az anyaság örömeit. Gondolataimat a telefonom éles csörgése zavarta meg. Azonnal kikaptam a táskámból és a fülemhez emeltem.
- Szia! - szólt bele Adam - Leszállt a gép és miden rendben van. Már a szállodában vagyok! - kezdett bele
- Már vártam hogy hívj. Hiányzol. - sóhajtottam. Nem akarom így elmondani neki majd személyesen. Úgy sokkal nagyobb meglepetés lesz majd.
- Te is nekem. - sóhajtott - Most mennem kell. Este hívlak és kérlek vigyázz magadra! Szeretlek.
- Én is szeretlek.- hadartam el gyorsan mielőtt megszakadt volna a hívás. Egy nagy sóhaj után elindultam haza. Úgy döntöttem főzök valamit és pihenek egy kicsit. A forgalom miatt kicsit később értem haza és miután kész lettem a kajával már 7 körül járt az idő.
- Szia Lea! - köszönt vidáman Ben - Milyen napod volt? - kérdezte miközben a pulthoz ült.
- Fárasztó! - sóhajtottam miközben levettem 3 tényért a polcról - Gondolom éhes vagy! - mosolyogtam rá - és remélem szereted a milánóit mert azt főztem.
- Na ne viccelj, egyenesen imádom! - vigyorgott
- Alex? - kérdeztem miközben tésztát szedtem a tányérjára.
- Azt hiszem nemsokára befut. - nézett az órájára. - Köszönöm. - mondta mikor letettem elé a kaját. Persze egyből neki esett. - Fantasztikusan főzöl. - dicsérte meg.
- Köszönöm! - mosolyogtam rá majd én is ettem pár falatot. A baj az volt hogy ez sem maradt túl sokáig bennem. Remélem hamar végre lesz ezeknek a rosszulléteknek.
- Minden rendben van? - kérdezte Ben aggódva miután visszamentem a konyhába.
- Persze! - mosolyogtam rá és ittam egy kevés vizet.
- El kellene menned egy orvoshoz. Én majd elpakolok te menny feküdj le! - mosolygott és a mosogatóba tette a tányérját
- Köszönöm! - adtam egy puszit az arcára és a szobámba mentem. Gyorsan letusoltam és bebújtam az ágyba majd lefekvés előtt még megpróbáltam hívni Adamet de ki volt kapcsolva. Kicsit szomorú voltam hogy nem tudtunk beszélni de biztosan sok dolga van. Az oldalamra fordultam majd mély álomba szenderültem. Reggel mikor felébredtem a telefonom fél 9-et mutatott és egy új üzenetet.
" Ne haragudj szépségem hogy nem vettem fel de egy megbeszélésen voltam. Azért nem hívlak mert tudom hogy most alszol itt most délután fél három van és egész meleg. Hív ha felébredtél. Nagyon szeretlek. Csók: Adam ♥"
Egy gyors zuhany után felöltöztem és egyből hívtam Adamet.
- Szia szívem! - szóltam bele vidáman.
- Szia! - köszönt ugyan így - Minden rendben van? Hogy aludtál? - kérdezgetett.
- Persze minden rendben van. Ma megyek orvoshoz. Jól aludtam csak rossz volt nélküled ébredni.
- Nagyon hiányzol nekem is. Írj majd hogy mit mondott az orvos. Úgy néz ki hogy kezdenek rendeződni a dolgok és lehet hamarabb haza tudok menni. De most mennem kell. Lefekszem mert elég fáradt vagyok. Kérlek írj majd. Szeretlek. - köszönt el.
- Rendben. Szép álmokat és szeretlek.-köszöntem el majd bontottam a vonalat. Reggeli után azonnal a tegnapi rendelőbe mentem. A vérvétel eredménye bebiztosította a terhességemet. Miután itt végeztem a klinikára mentem. Kicsit féltem mert nem voltam benne biztos hogy minden rendben van. Belehalnék ha most kiderülne hogy nem tudom kihordani a gyereket. Még meg sem született de máris megszerettem.
Szerencsére a beutaló miatt nem sokat kellett várnom.
- Jó napot! - köszönt kedvesen egy 40-es éveiben járó nő. - Dr. Elisa Neuman vagyok. Kérem vegye fel ezt. Ott átöltözhet. - mosolygott majd a kezembe adott egy zöld köpenyt és egy ajtóra mutatott amire az Öltöző szót írták. Gyorsan levetkőztem és belebújtam a zöld köpenybe és visszamentem a doktornőhöz.
- Tegnap konzultáltam Dr. Bittel és elmesélte hogy balesete volt és hogy mitől tartanak. Mivel a véreredményei kitűnőek ezért csinálunk egy rutin nőgyógyászati vizsgálatot és egy ultrahangot. Kérem feküdjön föl erre az ágyra.
- Tudja kicsit félek mert sosem voltam még nőgyógyásznál. - vallottam be miközben az ágyra feküdtem.
- Nyugodjon meg nem fog fájni csak kellemetlen lesz, de ígérem gyors leszek! - mondta majd vizsgálni kezdett. Tényleg nem tartott sokáig és nem is fájt de tényleg nem volt egy kellemes érzés.
- Kész is vagyunk. Vettem kenetet és elküldöm ezt is vizsgálatra hogy nincs-e valami fertőzése vagy betegsége. Most pedig megcsináljuk az ultrahangot. Hajtsa fel kérem a köpenyét. Engedelmeskedtem majd egy jéghideg zselét nyomott a hasamra. - Látja ezt is. Ez a nagyon picike folt a kisbabája. Szeretne róla egy képet? - kérdezte de nem bírtam válaszolni. Csak bámultam azt a kis aprócska foltot a monitoron. Pár könnycsepp után észbe kaptam és válaszoltam.
- Igen, persze. - néztem rá hálásan.
- Örömmel mondhatom hogy minden rendben van. A terhesség nem méhen kívüli de mivel a történtek miatt nem tudunk még semmi biztosat veszélyeztetett terhesnek nyilvánítom. Tessék törölje meg a hasát és öltözzön fel. Addig én előkészítem a papírokat.- mondta. Megtöröltem a hasam majd felöltöztem és miután megkaptam a papírokat és a képeket amin az én kisfiam van. Érzem hogy az lesz. Mosolyogva és nagyon boldogan léptem ki a rendelő ajtaján majd hazafelé vettem az irányt. Útközben még beugrottam a gyógyszertárba mert a dokinő felírt pár gyógyszert a rosszullétekre és pár babavédő vitamint is.
Nagyon boldog voltam mikor hazaértem és egyből írtam Adamnek egy sejtelmes sms-t.
" Szívem most értem haza a dokitól és minden rendben van vagyis talán túlságosan is rendben.:) Lesz egy meglepetésem és alig várom hogy elmondhassam. Szeretlek és vigyázz magadra! Csók: Lea. ♥"
- Ejha dejó kedved van! - ijesztett meg Alex hátulról. Tényleg megijedtem mivel a rengeteg gyógyszer csak úgy virított a táskában és nem akartam hogy bárki megtudja. Lehet jobb lett volna ha beszélek valakinek a bennem kavargó millió érzelemről de még nem vagyok kész erre.
- Igen! - mosolyogtam zavartan.- Egy pillanat és jövök. - mondtam majd gyorsan a szobába mentem ahol lepakoltam a cuccom és egy újabb pillantást vetettem az apró jövevényre. Egy apró puszit nyomtam a képre majd az ágyam mellé raktam és visszamentem a konyhába.
- Jobban vagy már? Ben mondta hogy tegnap elég szarul néztél ki. - kérdezte Alex miközben főzött valamit.
- Igen már jobban. Voltam dokinál és írt fel gyógyszert. - mosolyogtam rá. - Mit csinálsz? - kérdeztem kíváncsian és mellé sétáltam.
- Tudod most kavarok egy lánnyal aki nagyon kedves aranyos és szép. Volt bátorságom este meghívni vacsira és azt mondtam hogy csak ő meg én leszünk itthon. - vakarta zavartan a tarkóját.- Bennel már megdumáltam és ő lelép Annához de veled nem tudtam beszélni így nem is kérem hogy menny el.
- Ne hülyéskedj már. Még meg van a régi lakásom ma aludhatok ott.
- Felejtsd el. Inkább elnapolom a randit. - mondta határozottan.
- Oké oké. Akkor itthon maradok és egész este a szobámban leszek ígérem. - egyeztem bele. - De akkor hadd segítsek. - toltam odébb. Amíg Alex elkészült én gyorsan elkészítettem mindent majd visszavonultam a szobámba. Gyorsan letusoltam és bebújtam az ágyba majd úgy döntöttem előhalászom a nemrégiben vásárolt laptopomat. Felnéztem a gyakran használt közösségi oldalra ahol meglepően sok üzenetem volt. Szerencsére Matt is írt így gyorsan végigolvastam majd pötyögni kezdtem. Miután mindenkinek válaszoltam letettem a gépet és megpróbáltam felhívni Adamet.
- Szia kicsim! - vette fel egyből - Pont hívni akartalak. Olvastam az üzeneted és nagyon kíváncsivá tettél.
- Szia! Mindent elmondok ha hazajöttél. - kezdtem el mosolyogni és akaratlanul is a hasamra néztem.
- Milyen napod volt ma? - kérdezte ráérősen
- Fárasztó. De végül is nagyon jó. Neked milyen napod volt és lesz?
- Nagyon fáradt voltam tegnap mert nagyon hosszú volt a megbeszélés az itteni nagykutyákkal de végülis sikerült megegyeznünk. Ma semmi dolgom szóval szétnézek a városban és veszek neked valami szépet. Jó lenne ha itt lennél. - sóhajtott.
- Mikor tudsz haza jönni? -kérdeztem reménykedve
- Ha semmi nem jön közbe talán még két napot kell kibírnod nélkülem. Alig várom hogy lássalak.
- Remélem tényleg csak két nap. Már hiányzol nagyon. Most viszont mennem kell. Nagyon fáradt vagyok. Ha felébredtem hívlak. Szeretlek.
- Rendben, aludj jól. Én is szeretlek. - tettük le. Elmosolyodtam és újra a képet kezdtem nézegetni. Mi van ha Adam mégsem örül a kisbabának vagy elhagy? Nem ilyenekre nem szabad gondolnom. Örülni fog neki. Tudom. - nyugtattam meg magam majd az oldalamra fordultam és mély álomba merültem.
- Rendben kedvesem, üljön le arra a székre még kell egy kis idő. Addig elmondom hogy a vérvétel eredménye holnap kész lesz szóval vissza jöhet érte. És gratulálok Ön kisbabát vár! - mosolygott kedvesen. Nekem elakadt a lélegzetem és csak ültem ott ledermedve. Nem értettem hogyan hisz azt mondták hogy talán sosem lehet.
- Doktor úr! - néztem rá - Tudja nekem volt egy balesetem úgy 10 évvel ezelőtt és megsérült a méhem, akkor azt mondták sosem lehet gyerekem.
- 10 év az hosszú idő és mivel nagyon fiatal volt így a szervezete regenerálódhatott de persze megvan a veszélye annak is hogy méhen kívüli terhesség vagy talán komplikációk lépnek fel terhesség alatt. Adok önnek egy beutalót a klinikára ott majd alaposan megvizsgálják. Ne aggódjon, minden rendben lesz. - mosolygott rám majd a kezembe adta a beutalót.
- Köszönöm, viszlát! - köszöntem el majd az autóhoz siettem. Alig hittem el. Boldog voltam mert végre én is adhatok valamit amiért ennyi mindent tettek értem és hogy én is átélhetem az anyaság örömeit. Gondolataimat a telefonom éles csörgése zavarta meg. Azonnal kikaptam a táskámból és a fülemhez emeltem.
- Szia! - szólt bele Adam - Leszállt a gép és miden rendben van. Már a szállodában vagyok! - kezdett bele
- Már vártam hogy hívj. Hiányzol. - sóhajtottam. Nem akarom így elmondani neki majd személyesen. Úgy sokkal nagyobb meglepetés lesz majd.
- Te is nekem. - sóhajtott - Most mennem kell. Este hívlak és kérlek vigyázz magadra! Szeretlek.
- Én is szeretlek.- hadartam el gyorsan mielőtt megszakadt volna a hívás. Egy nagy sóhaj után elindultam haza. Úgy döntöttem főzök valamit és pihenek egy kicsit. A forgalom miatt kicsit később értem haza és miután kész lettem a kajával már 7 körül járt az idő.
- Szia Lea! - köszönt vidáman Ben - Milyen napod volt? - kérdezte miközben a pulthoz ült.
- Fárasztó! - sóhajtottam miközben levettem 3 tényért a polcról - Gondolom éhes vagy! - mosolyogtam rá - és remélem szereted a milánóit mert azt főztem.
- Na ne viccelj, egyenesen imádom! - vigyorgott
- Alex? - kérdeztem miközben tésztát szedtem a tányérjára.
- Azt hiszem nemsokára befut. - nézett az órájára. - Köszönöm. - mondta mikor letettem elé a kaját. Persze egyből neki esett. - Fantasztikusan főzöl. - dicsérte meg.
- Köszönöm! - mosolyogtam rá majd én is ettem pár falatot. A baj az volt hogy ez sem maradt túl sokáig bennem. Remélem hamar végre lesz ezeknek a rosszulléteknek.
- Minden rendben van? - kérdezte Ben aggódva miután visszamentem a konyhába.
- Persze! - mosolyogtam rá és ittam egy kevés vizet.
- El kellene menned egy orvoshoz. Én majd elpakolok te menny feküdj le! - mosolygott és a mosogatóba tette a tányérját
- Köszönöm! - adtam egy puszit az arcára és a szobámba mentem. Gyorsan letusoltam és bebújtam az ágyba majd lefekvés előtt még megpróbáltam hívni Adamet de ki volt kapcsolva. Kicsit szomorú voltam hogy nem tudtunk beszélni de biztosan sok dolga van. Az oldalamra fordultam majd mély álomba szenderültem. Reggel mikor felébredtem a telefonom fél 9-et mutatott és egy új üzenetet.
" Ne haragudj szépségem hogy nem vettem fel de egy megbeszélésen voltam. Azért nem hívlak mert tudom hogy most alszol itt most délután fél három van és egész meleg. Hív ha felébredtél. Nagyon szeretlek. Csók: Adam ♥"
Egy gyors zuhany után felöltöztem és egyből hívtam Adamet.
- Szia szívem! - szóltam bele vidáman.
- Szia! - köszönt ugyan így - Minden rendben van? Hogy aludtál? - kérdezgetett.
- Persze minden rendben van. Ma megyek orvoshoz. Jól aludtam csak rossz volt nélküled ébredni.
- Nagyon hiányzol nekem is. Írj majd hogy mit mondott az orvos. Úgy néz ki hogy kezdenek rendeződni a dolgok és lehet hamarabb haza tudok menni. De most mennem kell. Lefekszem mert elég fáradt vagyok. Kérlek írj majd. Szeretlek. - köszönt el.
- Rendben. Szép álmokat és szeretlek.-köszöntem el majd bontottam a vonalat. Reggeli után azonnal a tegnapi rendelőbe mentem. A vérvétel eredménye bebiztosította a terhességemet. Miután itt végeztem a klinikára mentem. Kicsit féltem mert nem voltam benne biztos hogy minden rendben van. Belehalnék ha most kiderülne hogy nem tudom kihordani a gyereket. Még meg sem született de máris megszerettem.
Szerencsére a beutaló miatt nem sokat kellett várnom.
- Jó napot! - köszönt kedvesen egy 40-es éveiben járó nő. - Dr. Elisa Neuman vagyok. Kérem vegye fel ezt. Ott átöltözhet. - mosolygott majd a kezembe adott egy zöld köpenyt és egy ajtóra mutatott amire az Öltöző szót írták. Gyorsan levetkőztem és belebújtam a zöld köpenybe és visszamentem a doktornőhöz.
- Tegnap konzultáltam Dr. Bittel és elmesélte hogy balesete volt és hogy mitől tartanak. Mivel a véreredményei kitűnőek ezért csinálunk egy rutin nőgyógyászati vizsgálatot és egy ultrahangot. Kérem feküdjön föl erre az ágyra.
- Tudja kicsit félek mert sosem voltam még nőgyógyásznál. - vallottam be miközben az ágyra feküdtem.
- Nyugodjon meg nem fog fájni csak kellemetlen lesz, de ígérem gyors leszek! - mondta majd vizsgálni kezdett. Tényleg nem tartott sokáig és nem is fájt de tényleg nem volt egy kellemes érzés.
- Kész is vagyunk. Vettem kenetet és elküldöm ezt is vizsgálatra hogy nincs-e valami fertőzése vagy betegsége. Most pedig megcsináljuk az ultrahangot. Hajtsa fel kérem a köpenyét. Engedelmeskedtem majd egy jéghideg zselét nyomott a hasamra. - Látja ezt is. Ez a nagyon picike folt a kisbabája. Szeretne róla egy képet? - kérdezte de nem bírtam válaszolni. Csak bámultam azt a kis aprócska foltot a monitoron. Pár könnycsepp után észbe kaptam és válaszoltam.
- Igen, persze. - néztem rá hálásan.
- Örömmel mondhatom hogy minden rendben van. A terhesség nem méhen kívüli de mivel a történtek miatt nem tudunk még semmi biztosat veszélyeztetett terhesnek nyilvánítom. Tessék törölje meg a hasát és öltözzön fel. Addig én előkészítem a papírokat.- mondta. Megtöröltem a hasam majd felöltöztem és miután megkaptam a papírokat és a képeket amin az én kisfiam van. Érzem hogy az lesz. Mosolyogva és nagyon boldogan léptem ki a rendelő ajtaján majd hazafelé vettem az irányt. Útközben még beugrottam a gyógyszertárba mert a dokinő felírt pár gyógyszert a rosszullétekre és pár babavédő vitamint is.
Nagyon boldog voltam mikor hazaértem és egyből írtam Adamnek egy sejtelmes sms-t.
" Szívem most értem haza a dokitól és minden rendben van vagyis talán túlságosan is rendben.:) Lesz egy meglepetésem és alig várom hogy elmondhassam. Szeretlek és vigyázz magadra! Csók: Lea. ♥"
- Ejha dejó kedved van! - ijesztett meg Alex hátulról. Tényleg megijedtem mivel a rengeteg gyógyszer csak úgy virított a táskában és nem akartam hogy bárki megtudja. Lehet jobb lett volna ha beszélek valakinek a bennem kavargó millió érzelemről de még nem vagyok kész erre.
- Igen! - mosolyogtam zavartan.- Egy pillanat és jövök. - mondtam majd gyorsan a szobába mentem ahol lepakoltam a cuccom és egy újabb pillantást vetettem az apró jövevényre. Egy apró puszit nyomtam a képre majd az ágyam mellé raktam és visszamentem a konyhába.
- Jobban vagy már? Ben mondta hogy tegnap elég szarul néztél ki. - kérdezte Alex miközben főzött valamit.
- Igen már jobban. Voltam dokinál és írt fel gyógyszert. - mosolyogtam rá. - Mit csinálsz? - kérdeztem kíváncsian és mellé sétáltam.
- Tudod most kavarok egy lánnyal aki nagyon kedves aranyos és szép. Volt bátorságom este meghívni vacsira és azt mondtam hogy csak ő meg én leszünk itthon. - vakarta zavartan a tarkóját.- Bennel már megdumáltam és ő lelép Annához de veled nem tudtam beszélni így nem is kérem hogy menny el.
- Ne hülyéskedj már. Még meg van a régi lakásom ma aludhatok ott.
- Felejtsd el. Inkább elnapolom a randit. - mondta határozottan.
- Oké oké. Akkor itthon maradok és egész este a szobámban leszek ígérem. - egyeztem bele. - De akkor hadd segítsek. - toltam odébb. Amíg Alex elkészült én gyorsan elkészítettem mindent majd visszavonultam a szobámba. Gyorsan letusoltam és bebújtam az ágyba majd úgy döntöttem előhalászom a nemrégiben vásárolt laptopomat. Felnéztem a gyakran használt közösségi oldalra ahol meglepően sok üzenetem volt. Szerencsére Matt is írt így gyorsan végigolvastam majd pötyögni kezdtem. Miután mindenkinek válaszoltam letettem a gépet és megpróbáltam felhívni Adamet.
- Szia kicsim! - vette fel egyből - Pont hívni akartalak. Olvastam az üzeneted és nagyon kíváncsivá tettél.
- Szia! Mindent elmondok ha hazajöttél. - kezdtem el mosolyogni és akaratlanul is a hasamra néztem.
- Milyen napod volt ma? - kérdezte ráérősen
- Fárasztó. De végül is nagyon jó. Neked milyen napod volt és lesz?
- Nagyon fáradt voltam tegnap mert nagyon hosszú volt a megbeszélés az itteni nagykutyákkal de végülis sikerült megegyeznünk. Ma semmi dolgom szóval szétnézek a városban és veszek neked valami szépet. Jó lenne ha itt lennél. - sóhajtott.
- Mikor tudsz haza jönni? -kérdeztem reménykedve
- Ha semmi nem jön közbe talán még két napot kell kibírnod nélkülem. Alig várom hogy lássalak.
- Remélem tényleg csak két nap. Már hiányzol nagyon. Most viszont mennem kell. Nagyon fáradt vagyok. Ha felébredtem hívlak. Szeretlek.
- Rendben, aludj jól. Én is szeretlek. - tettük le. Elmosolyodtam és újra a képet kezdtem nézegetni. Mi van ha Adam mégsem örül a kisbabának vagy elhagy? Nem ilyenekre nem szabad gondolnom. Örülni fog neki. Tudom. - nyugtattam meg magam majd az oldalamra fordultam és mély álomba merültem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése