Freedom - 8.rész
Sziasztok!:)
Mivel nem érkezett semmi féle vélemény ezért úgy döntöttem a Freedomból hozok újat! :)
Remélem azért örültök neki. Mindenkinek szép napot és jó olvasást! :)
Puszillak titeket :*
A hétvégéig minden a szokásos módon történt. A srácok dolgoztak, én pedig otthon főztem és szórakoztattam magam.
- Jöttök akkor ti is este? - néztem Alexre és Benre péntek este, a buli előtt pár órával.
- Ki nem hagynánk! - válaszolta Ben mosolyogva. Gyorsan összeszedtem a cuccaimat és Alex elvitt a lakásomhoz, mivel Adam dolgozott. Letusoltam és elintéztem mindent, majd olyan fél hat körül elindultam a klubba. A lányok többsége már ott volt és nyújtottak.
- Szia Lea! - köszöntek kórusban. Ezeket meg mi lelte?Eddig sosem köszöntek.
- Sziasztok! - köszöntem én is nekik, majd az öltözőbe mentem és átöltöztem. Felvettem a mini ruháim egyikét és undorodva néztem magam a tükörbe. Utálom ezt csinálni. Más velem egykorú lányok egyetemre járna és elit bulikba nekem pedig maradt ez. Bárcsak máshogy alakult volna. Sóhajtottam, majd kisminkeltem magam és én is csatlakoztam a lányokhoz. Már javában június van szóval elég nagy buli lesz ma.
Alex és Ben olyan 9 körül érkeztek meg Mattel együtt. Gyorsan leszálltam a színpadról és odasiettem hozzájuk.
- Sziasztok! - öleltem meg gyorsan őket - Adam? - néztem rájuk reménykedve.
- Hát..öö..még nem ért haza mikor mi eljöttünk. - vakarta meg a fejét Ben.
- Értem! Nekem vissza kell mennem! - fordultam meg gyorsan és csalódottan, majd visszasiettem az emelvényre. Napok óta ez van, Adam hazaért és túl fáradt mindenhez. Nem beszélgetünk és nem is igazán foglalkozik semmivel. Megígérte, hogy ma itt lesz, de persze biztosan közbe jött valami..
4 körül ment el az utolsó vendég is. Gyorsan átöltöztem és siettem ki, mivel a srácok ott vártak. Elköszöntem Matt-től aki egy csinos szőke szépséggel tér haza és megígértettem vele, hogy felhív majd.
- Sajnálom, hogy nem jött el Adam! - pillantott hátra Alex, miközben beindította az autót - Pedig tényleg nagyon jól táncolsz. - mosolygott majd elindult. Hazafelé ment kicsit elszundítottam miközben néztem a mellettünk elsuhanó város fényeit. De szerencsére mire hazaértünk fel is ébredtem.
A lábaim már nagyon fájtak, így minél hamarabb le akartam feküdni, de nem épp kellemes látvány fogadott mikor kinyitottam a hálószoba ajtaját.
Adam szét volt terülve az ágyon és ömlött belőle a piaszag. Hányingerem lett és undorodva fordultam ki a szobából.
- Ezt nem hiszem el! - mormoltam el - Fiúk tudnátok jönni?
- Mi a baj? - kérdezte Ben, de mikor benéztek a szobába nem kellett mondanom semmit.
- Ki tudnátok vinni a kanapéra? Nem vagyok képes együtt aludni vele most.
A fiúk szó nélkül kivitték és megágyaztak neki a kanapén. Én gyorsan letusoltam és bebújtam az ágyba. Szinte azonnal mély álomba zuhantam és reménykedtem benne hogy Adam észhez tér.
Egészen jól aludtam, mikor arra ébredtem, hogy Alex vitatkozik valakivel de szerencsére nem volt túl hangos, így visszaaludtam. Mikor végleg kidobott az ágy már majdnem két óra volt. Kicsit kómás voltam, ezért egy zuhany mellett döntöttem. Mire visszaértem Adam már az ágy szélén ült és valószínűleg engem várt.
- Szia Lea! - állt fel azonnal és tett egy lépést felém, én meg hátra - Kérlek Lea!
- Mire kérsz? Ha? Egész héten ez volt, hogy mindig későn értél haza és furcsán viselkedtél. Tegnap pedig annyira vártalak és te inkább elmentél inni egyet és seggrészegen hazajöttél! Gratulálok! Elég gondom volt egész életem során és nem kell, hogy még most is egyen a fene, szóval hazaköltözök. - mondtam, majd valami ruha után kezdtem kutatni a szekrényben.
- Mi? - elemelte meg a hangját - Nem mehetsz vissza abba a porfészekbe! Mi van ha megtámadnak vagy betörnek hozzád?
- Téged úgy sem érdekel! Tegnap este is ugyan úgy megtámadhattak volna nemigaz?! - néztem rá
- Sajnálom! - lépett közelebb én pedig hátrálni kezdtem, de a szekrénybe ütköztem ő pedig egyre közelebb jött - Idióta vagyok! Meg kellene becsülnöm egy ilyen lányt mint te, ehelyett elszúrom az egészet! Ne menj el kérlek! - simította meg az arcom. Hihetetlen, hogy ennyi érintéstől hogy tud verni a szívem - Szeretlek! - nézett mélyen a szemembe. Egyre közelebb hajolt, majd ajka rátalált az enyémre, amit először finoman, majd egyre vadabbul falt..
- Nem mész el ugye? - húzott közelebb magához egy órával később.
- Nem! - ráztam meg a fejem és adtam egy puszit a mellkasára.
- Apáék holnap este jönnének inkább, baj lenne? - kérdezte miközben felöltözött.
- Nem dehogy! - válaszoltam majd én is öltözni kezdtem - Ma ugye nem kell bemenned?
- Nem, dehogy! - mosolygott rám, majd elkapta a derekam és magához húzott - Amúgy sem tudnálak most itt hagyni! - puszilgatta a nyakam és a vállam.
- Na! - léptem el tőle mosolyogva - Majd este! - vigyorogtam rá
- Szavadon foglak! - csapott a fenekemre és kisuhant a konyhába. Mosolyogva vettem fel a rövidnadrágomat és az egyszerű pólómat majd én is utána mentem.
Gyorsan megreggeliztem, és mivel nem akartam mindent holnapra hagyni, ezért nekikezdtem takarítani. Meglepő módon a fiúk is besegítettek kicsit, így hamarabb végeztem.
- Köszi a segítséget srácok! - dőltem el a kanapén, de rögtön állhattam is fel, mivel a telefonom szűnni nem akaró csörgésbe kezdett.
- Szia Sam!..- Gond van?..-Kicsoda?..-Hányra?..-Persze nem gond! Meddig kell ott lennem?..-Jó akkor kitalálok valamit és hétre megyek.Szia! - tettem el
- Ki volt az? - kérdezte Adam, miközben vissza sétáltam a nappaliba.
- Sam! Ma zártkörű buli lesz fiúk. Ismét egy szülinap!
- Mi? Biztos nem! - pattant föl Adam egyből
- Hé nyugi! Csak táncolok! Vele nem fogok összejönni! - sétáltam oda hozzá és adtam egy puszit a szájára - Nyugodj meg, én addig megyek készülni.- visszamentem a szobába és előszedtem néhány vadabb ruhadarabot, ami most egy nagyon rövid szoknyából és feszes ingből állt. Tudom a munkám nem szép és néha még undorító is, de sajnos nekem csak ez maradt. Remélem nemsokára végleg búcsút tudok majd inteni a múltamnak.
- Ezt akarod felvenni? - emelte fel a ruhákat Adam az ágyról grimasszal az arcán mikor vissza értem a fürdőből.
- Igen ezt! - feleltem és törölgetni kezdtem a vizes hajam, majd elkezdtem felöltözni
- Nem akarom, hogy elmenj erre a bulira!
- Adam! Ez csak munka! Senki nem fog hozzám érni, kérlek ne csináld ezt! - bújtam bele a pólómba.
- Mikor végzel? Érted megyek! - azt hiszem beletörődött.
- Éjfélre legyél ott! - csókoltam meg - Nyugi! - mosolyogtam rá - Nem lesz semmi gond. - sétáltam a fürdőbe és megszárítottam a hajam, majd kivasaltam. Fél 7 körül indultunk el otthonról és alig 20 perc alatt már ott is voltunk.
- Vigyázz magadra kérlek! - csókolt meg hosszan Adam - Szeretlek!
- Én is szeretlek! Hívlak majd! Szia! - szálltam ki és bementem a klubba. Felöltöztem és kisminkeltem magam. Timnek odaadtam egy CD-t amire Adam szülinapján is táncoltam, majd megint kicsit berendeztem a helyet. Sam azt mondta a vendégek 8-ra jönnek és már 50 is elmúlt. Visszamentem a folyosóra ahonnan be fogok jönni és már hallottam is a hangokat. Miután lekapcsolódtak a fények és elindult a zene én lassan táncolni kezdtem.
A fények lassan újra megvilágították a helyet és ő ott volt. Ott ült velem szemben és vigyorgott miközben a szemével engem méregetett.
Lefagytam, csak álltam és bámultam rá. Azt hittem soha többé nem fogom látni és hogy nem fog megtalálni, de tévedtem.
Lassan hátrálni kezdtem és egyenesen az öltözőbe rohantam majd bezárkóztam. Őrülten kezdtem kutatni a táskámban a telefonom után, majd remegő kezekkel hívtam Matt-et.
-Matt! - szóltam bele sírva, mikor felvette - Gyere ide kérlek! Itt van..Jason itt van!
Mivel nem érkezett semmi féle vélemény ezért úgy döntöttem a Freedomból hozok újat! :)
Remélem azért örültök neki. Mindenkinek szép napot és jó olvasást! :)
Puszillak titeket :*
8.rész
- Jöttök akkor ti is este? - néztem Alexre és Benre péntek este, a buli előtt pár órával.
- Ki nem hagynánk! - válaszolta Ben mosolyogva. Gyorsan összeszedtem a cuccaimat és Alex elvitt a lakásomhoz, mivel Adam dolgozott. Letusoltam és elintéztem mindent, majd olyan fél hat körül elindultam a klubba. A lányok többsége már ott volt és nyújtottak.
- Szia Lea! - köszöntek kórusban. Ezeket meg mi lelte?Eddig sosem köszöntek.
- Sziasztok! - köszöntem én is nekik, majd az öltözőbe mentem és átöltöztem. Felvettem a mini ruháim egyikét és undorodva néztem magam a tükörbe. Utálom ezt csinálni. Más velem egykorú lányok egyetemre járna és elit bulikba nekem pedig maradt ez. Bárcsak máshogy alakult volna. Sóhajtottam, majd kisminkeltem magam és én is csatlakoztam a lányokhoz. Már javában június van szóval elég nagy buli lesz ma.
Alex és Ben olyan 9 körül érkeztek meg Mattel együtt. Gyorsan leszálltam a színpadról és odasiettem hozzájuk.
- Sziasztok! - öleltem meg gyorsan őket - Adam? - néztem rájuk reménykedve.
- Hát..öö..még nem ért haza mikor mi eljöttünk. - vakarta meg a fejét Ben.
- Értem! Nekem vissza kell mennem! - fordultam meg gyorsan és csalódottan, majd visszasiettem az emelvényre. Napok óta ez van, Adam hazaért és túl fáradt mindenhez. Nem beszélgetünk és nem is igazán foglalkozik semmivel. Megígérte, hogy ma itt lesz, de persze biztosan közbe jött valami..
4 körül ment el az utolsó vendég is. Gyorsan átöltöztem és siettem ki, mivel a srácok ott vártak. Elköszöntem Matt-től aki egy csinos szőke szépséggel tér haza és megígértettem vele, hogy felhív majd.
- Sajnálom, hogy nem jött el Adam! - pillantott hátra Alex, miközben beindította az autót - Pedig tényleg nagyon jól táncolsz. - mosolygott majd elindult. Hazafelé ment kicsit elszundítottam miközben néztem a mellettünk elsuhanó város fényeit. De szerencsére mire hazaértünk fel is ébredtem.
A lábaim már nagyon fájtak, így minél hamarabb le akartam feküdni, de nem épp kellemes látvány fogadott mikor kinyitottam a hálószoba ajtaját.
Adam szét volt terülve az ágyon és ömlött belőle a piaszag. Hányingerem lett és undorodva fordultam ki a szobából.
- Ezt nem hiszem el! - mormoltam el - Fiúk tudnátok jönni?
- Mi a baj? - kérdezte Ben, de mikor benéztek a szobába nem kellett mondanom semmit.
- Ki tudnátok vinni a kanapéra? Nem vagyok képes együtt aludni vele most.
A fiúk szó nélkül kivitték és megágyaztak neki a kanapén. Én gyorsan letusoltam és bebújtam az ágyba. Szinte azonnal mély álomba zuhantam és reménykedtem benne hogy Adam észhez tér.
Egészen jól aludtam, mikor arra ébredtem, hogy Alex vitatkozik valakivel de szerencsére nem volt túl hangos, így visszaaludtam. Mikor végleg kidobott az ágy már majdnem két óra volt. Kicsit kómás voltam, ezért egy zuhany mellett döntöttem. Mire visszaértem Adam már az ágy szélén ült és valószínűleg engem várt.
- Szia Lea! - állt fel azonnal és tett egy lépést felém, én meg hátra - Kérlek Lea!
- Mire kérsz? Ha? Egész héten ez volt, hogy mindig későn értél haza és furcsán viselkedtél. Tegnap pedig annyira vártalak és te inkább elmentél inni egyet és seggrészegen hazajöttél! Gratulálok! Elég gondom volt egész életem során és nem kell, hogy még most is egyen a fene, szóval hazaköltözök. - mondtam, majd valami ruha után kezdtem kutatni a szekrényben.
- Mi? - elemelte meg a hangját - Nem mehetsz vissza abba a porfészekbe! Mi van ha megtámadnak vagy betörnek hozzád?
- Téged úgy sem érdekel! Tegnap este is ugyan úgy megtámadhattak volna nemigaz?! - néztem rá
- Sajnálom! - lépett közelebb én pedig hátrálni kezdtem, de a szekrénybe ütköztem ő pedig egyre közelebb jött - Idióta vagyok! Meg kellene becsülnöm egy ilyen lányt mint te, ehelyett elszúrom az egészet! Ne menj el kérlek! - simította meg az arcom. Hihetetlen, hogy ennyi érintéstől hogy tud verni a szívem - Szeretlek! - nézett mélyen a szemembe. Egyre közelebb hajolt, majd ajka rátalált az enyémre, amit először finoman, majd egyre vadabbul falt..
- Nem mész el ugye? - húzott közelebb magához egy órával később.
- Nem! - ráztam meg a fejem és adtam egy puszit a mellkasára.
- Apáék holnap este jönnének inkább, baj lenne? - kérdezte miközben felöltözött.
- Nem dehogy! - válaszoltam majd én is öltözni kezdtem - Ma ugye nem kell bemenned?
- Nem, dehogy! - mosolygott rám, majd elkapta a derekam és magához húzott - Amúgy sem tudnálak most itt hagyni! - puszilgatta a nyakam és a vállam.
- Na! - léptem el tőle mosolyogva - Majd este! - vigyorogtam rá
- Szavadon foglak! - csapott a fenekemre és kisuhant a konyhába. Mosolyogva vettem fel a rövidnadrágomat és az egyszerű pólómat majd én is utána mentem.
Gyorsan megreggeliztem, és mivel nem akartam mindent holnapra hagyni, ezért nekikezdtem takarítani. Meglepő módon a fiúk is besegítettek kicsit, így hamarabb végeztem.
- Köszi a segítséget srácok! - dőltem el a kanapén, de rögtön állhattam is fel, mivel a telefonom szűnni nem akaró csörgésbe kezdett.
- Szia Sam!..- Gond van?..-Kicsoda?..-Hányra?..-Persze nem gond! Meddig kell ott lennem?..-Jó akkor kitalálok valamit és hétre megyek.Szia! - tettem el
- Ki volt az? - kérdezte Adam, miközben vissza sétáltam a nappaliba.
- Sam! Ma zártkörű buli lesz fiúk. Ismét egy szülinap!
- Mi? Biztos nem! - pattant föl Adam egyből
- Hé nyugi! Csak táncolok! Vele nem fogok összejönni! - sétáltam oda hozzá és adtam egy puszit a szájára - Nyugodj meg, én addig megyek készülni.- visszamentem a szobába és előszedtem néhány vadabb ruhadarabot, ami most egy nagyon rövid szoknyából és feszes ingből állt. Tudom a munkám nem szép és néha még undorító is, de sajnos nekem csak ez maradt. Remélem nemsokára végleg búcsút tudok majd inteni a múltamnak.
- Ezt akarod felvenni? - emelte fel a ruhákat Adam az ágyról grimasszal az arcán mikor vissza értem a fürdőből.
- Igen ezt! - feleltem és törölgetni kezdtem a vizes hajam, majd elkezdtem felöltözni
- Nem akarom, hogy elmenj erre a bulira!
- Adam! Ez csak munka! Senki nem fog hozzám érni, kérlek ne csináld ezt! - bújtam bele a pólómba.
- Mikor végzel? Érted megyek! - azt hiszem beletörődött.
- Éjfélre legyél ott! - csókoltam meg - Nyugi! - mosolyogtam rá - Nem lesz semmi gond. - sétáltam a fürdőbe és megszárítottam a hajam, majd kivasaltam. Fél 7 körül indultunk el otthonról és alig 20 perc alatt már ott is voltunk.
- Vigyázz magadra kérlek! - csókolt meg hosszan Adam - Szeretlek!
- Én is szeretlek! Hívlak majd! Szia! - szálltam ki és bementem a klubba. Felöltöztem és kisminkeltem magam. Timnek odaadtam egy CD-t amire Adam szülinapján is táncoltam, majd megint kicsit berendeztem a helyet. Sam azt mondta a vendégek 8-ra jönnek és már 50 is elmúlt. Visszamentem a folyosóra ahonnan be fogok jönni és már hallottam is a hangokat. Miután lekapcsolódtak a fények és elindult a zene én lassan táncolni kezdtem.
A fények lassan újra megvilágították a helyet és ő ott volt. Ott ült velem szemben és vigyorgott miközben a szemével engem méregetett.
Lefagytam, csak álltam és bámultam rá. Azt hittem soha többé nem fogom látni és hogy nem fog megtalálni, de tévedtem.
Lassan hátrálni kezdtem és egyenesen az öltözőbe rohantam majd bezárkóztam. Őrülten kezdtem kutatni a táskámban a telefonom után, majd remegő kezekkel hívtam Matt-et.
-Matt! - szóltam bele sírva, mikor felvette - Gyere ide kérlek! Itt van..Jason itt van!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése