Freedom - 1. rész

A nevem Lea Summers 21 éves vagyok és Londonban élek. 
Egy menő klubban az Angel-ben dolgozom táncosnőként.Vörös hosszú hajam van és tenger kék szemeim. Magas vagyok de nem túl sovány..utálom a túl sovány embereket.. 
Egyedül élek, a szüleim meghaltak. Egy lepukkant lakásban élek a bártól nem messze.

A ma is ugyan olyan mint az összes többi. Szokásos és unalmas. Ma korábban kell bemennem mert a főnök akar valamit.
Mindjárt kettő, ideje lenne összeszednem magam és készülni. Lassan kimászom az ágyból és csinálok valami "reggelit" majd letusolok és felöltözök. Egy sötétkék farmert és fehér buggyos féloldalas felsőt veszek fel egy fekete magassarkúval. A hajamat összekötőm és egy egyszerű sminket viszek fel, majd bepakolok a kis táskámba és indulok. Útközben beugrok az egyik kávézóban veszek valami normális ételt későbbre majd a klubba sietek.

- Sziasztok! - köszönöm kedvesen mindenkinek.

- Szia Lea! Sam már nagyon vár és van vele valami gazdag fószer is! - kiált oda Anna a pultos lány. Egyre furcsább nekem ez az egész.  Odasietek Sam irodájához majd bekopogok és meg sem várom a választ már be is nyitok.

- Szia megjöttem! - mondom gyorsan.

- Épp jókor! Hadd mutassam be neked Mr. Parkert! Mr. Parker ő itt Lea Summers. - udvariaskodott Sam.

- Jó napot Lea Summers! - nyújtottam felé a kezem

- Örvendek Miss Summers, John Parker vagyok! - fogta meg a kezem. Kb 28-30 éves lehet. Magas és rohadt jóképű.

- Valami gond van Sam? - kérdeztem miközben leültem az egyetlen szabad székre.

- Ugyan dehogy! - mosolygott rám kedvesen - Az a helyzet hogy Mr. Parker öccsének holnap lesz a születésnapja és kibérelték a helyet és valami extra meglepetést akarnak szerezni és hát az igazság az hogy én rád gondoltam! Nyugi nem úgy! - forgatta meg a szemét mikor szóra nyitottam a számat. - Tudom milyen erkölcsös vagy! Na szóval táncolnod kellene neki az este folyamán. Mit szólsz? - néz rám kérőn. Biztos elég sok pénzről van szó ha már Sam is ilyen lelkes.

- Hogy hogy rám gondolt? - teszem fel érdeklődve a kérdést.

- Igából Mr.Wish mutatott képet önökről és én választottam Önt és ahogy elnézem nagyon jó döntés volt! - mér végig újból elismerően.

- Köszönöm! - mosolygok rá - De kérem tegezzen. Pontosan mikor is lenne és mit kellene csinálnom? - nézek érdeklődve a két férfira. Elvégre a tánc nem esik nehezemre.

- Holnap este 8 körül jönnénk ide. Úgy terveztük hogy tök sötét lesz majd és mikor bejöttünk akkor kezdesz majd el táncolni. Egyből ki fogod szúrni az öcsémet ebben biztos vagyok. - vigyorodik el.

- Rendben! Én benne vagyok! Hány éves az öccse? - nézek rá.

- Holnap lesz 25. - mosolyog. Milyen piszok jóképű te atya isten. Jobban megnézve karika gyűrű van az ujján szóval biztos nős és maszatos kicsit a zakója szóval talán gyereke is lehet már.

- Rendben van! - mosolygok rájuk - Hogy hívják az öccsét?

- Adam Parker! Mellesleg nincs barátnője! - kacsintott rám vigyorogva amit én is egy széles mosollyal nyugtáztam. Ez még jól is elsülhet! - Nekem viszont sajnos mennem kell! Köszönök mindent! Örülök hogy megismertelek Lea! - mosolygott rám majd kezet fogott Sammel és távozott.

- Örülök hogy elvállaltad! - jött vissza Sam - Jól vagy amúgy? Olyan sápadtnak tűnsz.

- Persze jól vagyok! Csak kicsit fáradt vagyok! - mosolygok rá - Mennem kell készülődni!- felállok és én is távozok. Bemegyek az öltözőmbe és készülődni kezdek. Felveszek egy testhez simulós fekete mimiruhát a hajamat kiengedem és megfésülöm majd kisminkelem magam és felveszem a magassarkúm. Mire teljesen elkészültem már kezdték beengedni az embereket. Lisa, Ada, Nancy és Vanda már az emelvényen álltak és riszálták a lapos kis popsijukat. Mindegyik egy plázacica és az első jól kinéző vendéggel már ágyba is bújnak. Mindenki tudja hogy nem jövök ki velük jól és ezért is van külön öltözőm, na meg persze azért mert én dolgozom itt a legrégebb óta.

- Szia!- köszöntek kórusban.

- Sziasztok! - köszöntem vissza nekik majd felsétáltam a helyemre és táncolni kezdtem. Ahogy telt az idő egyre többen lettek és egyre több lett az ácsingózó pasi és a részeg is.

- Szia Lea! - ordította oda Matt az egyetlen barátom. Integettem neki majd lemásztam az emelvényről és odasiettem hozzá és megöleltem.

- Örülök hogy látlak! - öleltem meg ismét.

- Én is! Te egyre csinosabb vagy! - mért végig elismerően.

- Ugyan már! - legyintettem - Gyere! - fogtam a kezét és az öltözőbe húztam. - Itt legalább hallom mit mondasz! - mosolygok rá - Mesélj miújság? Hogy vagy? Milyen az egyetem? - kiléptem a cipőmből és ledobtam magam a kanapéra. Matt magas barna szemű barna hajú 23 éves srác. Szokásához híven jól néz ki. Nem is értem miért nincs senkije.

- Jól vagyok! - mosolyog - Az egyetem szuper csak kicsit húzós de nemsokára vége! Mesélj te! Veled minden okés? - kérdezi és leül mellém.

- Persze csak kicsit fáradt vagyok! Túl sokat dolgozom mostanában és a lábaim is fájnak. De képzeld ma bejött egy fickó aki mellesleg jól néz ki és baromira gazdag, holnap lesz az öccse szülinapja és kibérelte az egész helyet. Engem kért meg arra hogy riszáljak az öcsikéjének egy kicsit. - mesélem el neki mosolyogva.

- Egészen biztos vagyok benne hogy odáig meg vissza lesz a srác! - vigyorog Matt - Hogy hívják amúgy? - kérdezi kíváncsian

- Adam Parker.

- Te jó Isten! Az apjáé Anglia egyik legnagyobb cége és tényleg baromi gazdagok.

- A pénz annyira nem érdekel, csak az hogy tudjak annyit keresni hogy más helyre költözzek. - sóhajtok.

- Tudod hogy nem szeretem hogy itt dolgozol.

- Matt ne kezdjük ezt megint. Barátok vagyunk és tudod hogy nincs más választásom ha lett volna már rég nem itt lennék.

- Tudom, ne haragudj! - mosolyodik el.

- Lassan vissza kellene mennem! - állok fel

- Igazad van mennyünk! Nekem pedig találkozóm lesz szóval tényleg rácba kell magam szedni! - vigyorog.

- Ajajj! - nevetek rá - Vigyázz magadra! Majd hívj! - puszilom arcon majd a miniszínpadhoz megyek és visszamászok rá.
Hajnal kettő körül már minden vendég kiütötte magát vagy elment így én is inkább a pihenés mellett döntöttem. Visszaöltöztem és lemostam a festéket és elindultam haza. Miután hazaértem letusoltam ettem egy keveset és ágya bújtam. Érdekes de várom a holnapi napot. Már kitaláltam mivel fogom meglepni a kis ünnepeltet..